p>pkép=wro capture.jpg0. A koreai reprezentatív K-pop énekesek, például (BTS), Ive és SHINee videója a „Dokdo is Our Land” című dalra táncol, forró téma. Ez a videó, amely gyorsan terjed a közösségi médiában, valójában egy kompozit. A K-pop rajongók hozzáadták a „Dokdo a mi földünk” kifejezést az énekesek koreográfiai kihívásvideójához. A rajongói kultúra kiemelkedő szerepet játszik társadalmi és politikai kérdésekben. Míg a rajongói kultúra eddig az általa támogatott énekesek népszerűsítésére összpontosított, most egy elemzés szerint maga a fandom továbbra is aktívan felfedi saját független, az énekestől elkülönülő jelenlétét.
Az úgynevezett „Dokdo” a mi földünk.” A kihívás múlt hónap 25-én kezdődött, amikor egy netező posztolt az SNS platformon Miután elkészítették a videót, és sok netező pozitívan reagált, az elkezdett népszerűvé válni. Olyan énekesek koreográfiai videóit dolgoztuk fel újra, akik nem csak Koreában, hanem szerte a világon, így Japánban és Kínában is népszerűek, mint például a BTS, az Ive, az Aespa, az EXO, a SHINee és a Monsta X. A koreográfiai videókon kívül olyan videókat is használnak, amelyeken énekesek énekelnek vagy a színpadon kívül. 13-án több ezer videót töltöttek fel, és minél magasabb a szinkronizálási arány a videóval, annál népszerűbb. A rajongók úgy gyakorolnak befolyást, hogy úgy fogyasztják ezt a videót, mintha „mém” lenne.
A „Dokdo a mi földünk” kihívás ritka példája annak, hogy a rajongók társadalmi és politikai kérdésekben is jelen vannak. A K-pop rajongóinak befolyása az egész társadalomban növekszik, de a jó befolyás megosztásának fő formája az általunk támogatott énekesekkel a mainstream volt. Az 1990-es években az első generációs bálványokkal induló nagyszabású rajongás túllépett az albumok és fellépési jegyek egyszerű elfogyasztásán, és önkéntes munkával és adományozással kezdett közérdekűvé válni. Míg a gazdasági tevékenységek, például az áruk fogyasztása továbbra is fontosak, az olyan közérdekű tevékenységek, mint a rizskoszorúk és az állati takarmányok adományozása, szintén specializálódtak. Példa erre az adománylevél kiállítása a sztár nevére, és az énekesnek ajándékozása különleges napokon, például a sztár születésnapján vagy debütálásának évfordulóján.
Egyesek szerint azonban óvakodnunk kell attól, hogy a „Dokdo a mi földünk” kihívást politikai tevékenységként értelmezzük. Kihívásukat a „közérdek” szemszögéből kell értelmezni. Kim Heon-sik, a populáris kultúra kritikusa azt mondta: „A rajongók közérdekű tevékenységet végeznek az énekesek márkaként való népszerűsítésével”, hozzátéve: „Az utóbbi időben ez a közérdekű természet az értékeket hangsúlyozó formává bővül. „A „Dokdo a mi földünk” kihívás ennek a kiterjesztésének is tekinthető” – mondta. Sőt, az utóbbi időben az énekesek népszerűsítésén túl a rajongás az alapkezelő társaságok ESG (környezeti, szociális, irányítási) menedzsment tevékenységére is befolyást gyakorol azáltal, hogy hangot ad hangjuknak a környezetbarát anyagokból készült albumok elkészítésében.
Hyeonjae Yoo, a Sogang Egyetem kommunikációs professzora azt is elemezte, hogy az MZ-generáció, a jelenlegi rajongás fő korosztálya természetesen összekapcsolja személyes értékeit és meggyőződését az általa támogatott énekesekkel. Yu professzor azt mondta: „A mai rajongók számára a sztárnak lenni és a „Dokdo a mi földünk” egyaránt fontos érték” – tette hozzá: „Játékmá vált azáltal, hogy a legfontosabb értékeket természetesen összekapcsoljuk.” Megjósolta:”Mivel az SNS az az eszköz, amellyel úgymond szórakozhatnak, ez a rajongói kultúra a jövőben is folytatódni fog.”
Riporter Yoo Ji-hee [email protected]